Együtt fejlődő paraziták

Parazitás betegségek

A különféle populációk közt sokféle kölcsönhatás lehetséges, ilyen például ragadozó - prédaa parazita-gazda, a parazitoid -gazda, valamint a szimbionta partnerek közti kapcsolat. A fajok közti kapcsolatok ilyen csoportosítása nyilván csak egy közelítés, a természetben átmeneti formák és az egyes kategóriákba be nem sorolható életmódok is együtt együtt fejlődő paraziták paraziták. Az élősködő az életciklusának jelentős részét a gazdaegyeden gazdaegyedben éli, abból táplálkozik, csökkenti annak túlélési és szaporodási esélyeit tehát virulensesetleg tünetekkel jellemezhető betegséget is okozhat tehát patogén is lehet.

Az élősködők rendszerint nem ölik meg a gazdát. A gazdafaj típusa szerint megkülönböztetünk növényi és állati élősködőket.

Növényi élősködők például a lepkékhiszen lárváik, a hernyókrendszerint egyetlen növényegyeden fejlődnek. A növényi élősködők populáció-növekedését főként nem maga a gazdanövény, együtt fejlődő paraziták parazitoidok és ragadozók korlátozzák. Állati élősködők például együtt fejlődő paraziták fejlődő paraziták bélférgek és tetvekhiszen rendszerint ezek is hosszan együtt fejlődő paraziták a gazdaegyedhez.

E kapcsolat szorosabb, mint a növény-növényi élősködőkapcsolat, mert populációnövekedésüket leginkább a gazda védekezési reakciói limitálják.

Az állati paraziták számára a gazdaegyed élőhely, táplálékforrás és természetes ellenség is egyben. Közvetlen fejlődési ciklust mutatnak azok az élősködők, melyek teljes fejlődési ciklusukat meg tudják valósítani egyetlen gazdafajon élve.

Ilyenek például a tetvek.

Megismerkedünk a parazitizmus jelenségével, a parazita együtt fejlődő paraziták - helmintek - felépítési és életműködési jellegzetességeivel. Először is ismerkedjünk meg a férgek általános jellemzőivel: Az állatok közös jellemzője, hogy kétoldali szimmetriájúak, végtagjuk, lábuk nem alakult ki, testük lágy és általában sokkal hosszabb, mint amilyen széles. Ez a testalak lehetővé tette, hogy eredményesen alkalmazkodjanak a vizekben tengerek, édesvizek az iszapos vagy homokos aljzaton való mozgáshoz.

Sok parazita mutat közvetett fejlődési ciklust, e fajok különböző fejlődési alakjai különböző gazdafajokban fejlődnek. Ilyenek például a Plasmodiuma galandférgekés a buzogányfejű férgek. Esetükben köztigazdának hívjuk azt a fajt, amelyben az ivartalan fejlődési együtt fejlődő paraziták zajlanak, és végleges gazdának hívjuk azt, amelyben az ivaros fejlődési folyamatok zajlanak.

A harmadik lehetőség, hogy a faj egy bizonyos életszakaszában nem függ semmilyen gazdaszervezettől, hanem például a talajban fejlődik pl. Sok rovar csak a lárvaként folytat élősködő életmódot például a növényélősködő lepkék és gubacsdarazsakvagy az állati élősködő selymes döglégymás rovarok viszont együtt fejlődő paraziták kifejlett korukban élősködnek, mint a Carnus hemapterus és a kullancslegyek.

Parazitizmus-szimbiózis átmeneti formák[ szerkesztés ] Két faj közötti kapcsolat természetesen nem minden időszakban és nem minden élőhelyen azonos jellegű. Elképzelhető, hogy egy növényfaj együtt fejlődő paraziták a gyökereihez kapcsolódó mikorrhizagombák kapcsolata szimbiózisnak bizonyul egy szárazabb időszakban vagy szárazabb élőhelyen, amikor a gombák által szolgáltatott többlet vízmennyiség nagy érték a növények számára, és ugyanez a kapcsolat parazitizmus jellegű máskor vagy máshol, bőséges vízellátás esetén.

Néhány ismert élősködő[ szerkesztés ] Fehér fagyöngy Viscum albumnövényeken élősködő növény Egy trópusi békán élősködő légylárva.