GYŰRŰSFÉRGEK I. Gyűrűsférgek törzse ( Phylum Annelida 1. Soksertéjűek osztálya ( Classis Polychaeta

Gyurusfergek nevei, Gyűrűsférgek - Lexikon ::

Gyűrűsférgek

Gyűrűsférgek törzse Phylum Annelida Külső és belső szelvényezettséggel rendelkező magasabb rendű gerinctelenek. Nagyságuk néhány mm és 3 méter között változik. Szelvényezettségük nemcsak külső, hanem a belső szervek ismétlődésében is megmutatkozik. Szelvényezettségük lehet egynemű homonomamikor a szelvények külsőleg és belsőleg is hasonló szerkezetűek, és lehet különnemű heteronomamikor az eltérő felépítésű szelvényekből kialakulnak a testtájékok: a fejlebenyből prostomium és a hozzá csatlakozó egy gyurusfergek nevei több szomatikus szelvényből gyurusfergek nevei létre a fejtájék, ezután következik a törzs somamajd a faroktájék pygidium.

Törzsfejlődési jelentőségüket emeli, hogy a szelvényezettségük mellett náluk jelennek meg az ízelt láb irányába mutató jellegeket viselő külső testfüggelékek, a csonklábak parapodium. Kiválasztószervük sem protonephridiális, hanem metanephridiális jellegű elővesécske. Édesvizekben, tengerekben és szárazföldön egyaránt megtalálhatók. Gyurusfergek nevei osztálya Classis Polychaeta Heteronom szelvényezettségű gyűrűsférgek, a szabdonélőknél fej- törzs- és faroktájékot különíthetünk el, a szesszilis fajoknál csak fej- és tözstájékot.

A szabadonélők fejtájékán számos fejlett érzékszervet található. Szelvényeik két oldalán sertekötegekkel ellátott csonklábak parapodium vannak.

A gyűrűsférgek

Nagyságuk a néhány tized mm és a 3 méter között változik. Többnyire váltivarúak, néha ivari kétalakúságot is mutatnak. Egyes fajoknál csak bizonyos szelvényekben, többnyire a test hátulsó részében termelődnek ivarsejtek, ezeknél elkülöníthető a test elülső, ivartermékek létrehozatalában részt nem vevő atok, és a test hátsó, ivarsejteket termelő epitok része.

Szaporodás idején ezeknél a fajoknál a gyurusfergek nevei testtájék külső morfológiája jelentősen megváltozik, az epitok rész szelvényei megduzzadnak, csonklábaik megnövekednek, ellaposodnak. Ivartalan szaporodásra is képesek egyes fajaik, ideiglenes telepeket, állatláncokat hozhatnak létre.

a paraziták gyógymódja

Nagy regenerációs képességgel rendelkeznek. A legtöbb soksertéjű fenéklakó tengeri állat, de lebegő és szabadon úszó fajok is vannak. Kevés édesvízi fajuk van, ugyanakkor a trópusokon, folyóparti erdőkben lehullott levelek között, százlábúak módjára, szárazföldi gyurusfergek nevei is élnek.

Táplálkozási módjuk alapján lehetnek ragadozók, iszapevők, mikrofágok vagy külső élősködők.

GYŰRŰSFÉRGEK I. Gyűrűsférgek törzse ( Phylum Annelida 1. Soksertéjűek osztálya ( Classis Polychaeta

Mintegy fajuk ismeretes. Phyllodocida rend Ordo Phyllodocida Tipikus soksertéjű férgek, általában aktívan mászó életmódot folytatnak, s ennek megfelelően jól fejlett csonklábakkal rendelkeznek. A kisebb mélységeket kedvelik. Úszó életmódot folytató fajaik is ismeretesek.

15. lecke A puhatestűek és a gyűrűsférgek

Többnyire ragadozók, állkapcsokkal felfegyverzett, kiölthető ormányuk van. Nereis diversicolor Teste három tájékra különül: fej, törzs gyurusfergek nevei végszelvény. Hengeres, hát-hasi irányban gyengén lapított, cm hosszú teste van. Szelvényeinek száma meghaladja a százat. A fejet prostomium és peristomium alkotja.

A gyurusfergek nevei vagy fejlebeny elülső szélén két vékony csáp tentaculum található, alapi részével két széles tapogató palpus kapcsolódik, háti gyurusfergek nevei négy egyszerű, szemlencse nélküli hólyagszem van. A peristomium a szájmögötti szelvény metastomium és az első törzsszelvény összenövéséből jött létre, elülső szélén a hasoldalon van a szájnyílás, két oldalán a gyurusfergek nevei pár hosszú fonalszerű tapogató cirrhus található. A izmos garat ormányszerűen kiölthető.

A garat felületén sok apró, szaruszerű fekete fogacska van, csúcsi részén két nagy, fogazott és kitines állkapocs található. A törzs szelvényei csaknem egyformák, a test vége felé fokozatosan gyurusfergek nevei, két oldalukon egy-egy csonkláb parapodium található. A csonklábak a testfal kidudorodásaiból jönnek létre, primitív mozgásszervek, széles alappal kapcsolódnak a törzshöz és hátivalamint hasi ágban folytatódnak notopodium és neuropodium. Mind a noto- gyurusfergek nevei a neuropodium csúcsi része két-két lebenyre tagolódik.

A csonklábból két serteköteg nyúlik ki, egyik a notopodium lebenyei között, másik a neuropodium háti lebenyének csúcsán. A gyurusfergek nevei még megfigyelhető egy hátoldali és egy hasoldali tapogató cirrhus. A harmadik testtájat a végszelvény pygidium alkotja. Csonklábai nincsenek, csak két hosszú, hátrafelé irányuló, tapogató analis cirrhus található rajta, csúcsi részén van a végbélnyílás.

A Nereis keresztmetszete A testfalat jól fejlett bőrizomtömlő alkotja. Legkívül felismerhető a világos színű vékony hámréteg, amit az ugyancsak vékony, de sötétebb színű körkörös izomréteg követ.

A nagyon fejlett hosszanti izomréteg két latero-dorzális és két latero-ventrális kötegbe rendeződik. A hasoldal közepét a parapodiumokkal ferde transversalis izmok kötik össze.

A bélcsatorna keresztmetszete foglalja el a test közepét, gyurusfergek nevei fölött található gyurusfergek nevei háti, alatta a hasi véredény. A bélcsatorna keresztmetszetben fehéres színű, a véredények vöröses feketék. A hasi véredény alatt látható a hasdúclánc ovális alakú keresztmetszete. A bőrizomtömlő és a bélcsatorna között van a másodlagos testüreg, melyet vékony mezodermális hártya peritoneum bélel. A peritoneum külső, testfal felé eső része gyurusfergek nevei somatopleura, gyurusfergek nevei bélcsatorna felőli része a splanchnopleura, a test középvonalában a somatopleurát a splanchnopleurával a mezenterium kapcsolja össze.

Színe szivárványosan változó, lehet zöldes, sárgás vagy vöröses árnyalatú. Vízinövényeken, kövek alatt, sziklarepedésekben és homokba vagy iszapba vájt járatokban található.

Az Európa körüli tengerekben és a Fekete-tengerben gyakori. Palolo Eunice viridis palolóféreg Szaporodás idején az epitok rész kb.

Erre általában az utolsó holdnegyed előtti napon kerül sor. Ilyenkor a bennszülött lakosság nagy mennyiségben halássza és fogyasztja nyersen vagy sütve az epitok részeket. A Polinéziai szigetek paraziták kezelése vladivostok vizekben található a Csendes óceánban.

Teste cm hosszú és cm széles. A hátoldal két szélén hátrafelé irányuló hosszú serték tömege figyelhető meg. Ezek a serték a szivárvány színeiben csillognak. A hátoldal középső részét finom serték nemezszerű szövedéke borítja.

gyurusfergek nevei

A test elején két vékony csáp tentaculum található. Ha a hátoldal szövedékét eltávolítjuk két sorban elhelyezkedő, áttetsző, pikkelyszerű lemezkék válnak láthatóvá.

Ezek a pikkelyek ellaposodott háti cirrhusokból jönnek létre, és fedélszerű réteget képeznek a kopoltyúk fölött. Hasoldalról vizsgálva a gyurusfergek nevei jól felismerhetők a szelvények és ezek két oldalán a parapodiumok. Az Európa körüli tengerekben gyakori, aljzatlakó bentonikus életmódot folytat. Sabellida rend Ordo Sabellida Többnyire homokos vagy iszapos tengerfenéken, maguk készítette csövekben vagy járatokban élnek. Egyesek részben, mások teljesen ülő szesszilis életmódot folytatnak.

Prostomiumuk gyengén fejlett, állkapcsaik nincsenek, mikrofágok. Módosult ormányukkal az iszapban turkálva szerzik táplálékukat. Arenicola marina csaliféreg Hengeres, féreg gyógyszer gyermekek nevét hosszú teste elől vastagabb vége gyurusfergek nevei elvékonyodik.

Kívülről minden szelvény másodlagosan gyűrűre tagolódik, az utolsó gyűrű a többinél vastagabb. A csaliféreg testén fej- kopoltyú- és faroktájék különíthető gyurusfergek nevei.

Gyűrűsférgek törzse

A fejtájék 7 szelvényből épül fel, csúcsi részén tölcsér alakú, szemölcsökkel borított, kiölthető ormány figyelhető meg, a szelvények két oldalán egy-egy csökevényes, fonál alakú parapodium van. A kopoltyútájékot 13 szelvény alkotja, melyeken a parapodiumok mellett, bojtszerűen elágazó kopoltyúk is találhatók. A faroktájék szelvényszáma változó, sem parapodiumok, sem kopoltyúk nincs rajta.

Végén található a csúcsállású végbélnyílás. Az Gyurusfergek nevei környéki tengerek egyik leggyakoribb gyűrűsférge. Homokba vájt U- alakú járatokban él.

Navigációs menü

Színe változó, zöldes, sárgás- vagy vörösesbarna. Spirographis spallanzanii forgós féreg Teste cm-re nő meg, bőrnemű gyurusfergek nevei választ ki.

Ez a cső többnyire függőlegesen sziklára rögzítve található. A csőből csak a fejtájék nyúlik ki, ezen spirális, gyurusfergek nevei tapogatókoszorú található.

Az élő állat tapogatói fehéres-sárgás színűek, vöröses vagy lilás gyurusfergek nevei, a táplálkozásban és légzésben van szerepük. Veszély esetén a tapogatókkal borított fejtájék visszahúzható a csőbe.

lecke A puhatestűek és a gyűrűsférgek - ppt letölteni

A csövet eltávolítva láthatóvá válik a mintegy szelvényből álló törzs. A törzs alakja a Nereis-re emlékeztet, de a csonklábak sokkal gyengébben fejlettek. Az európai tengerekben gyakori. Serpula sp. Ezek a különböző alakban hajlott csövek fokozatosan megvastagodnak, szabálytalan felszínükön hosszanti él figyelhető meg. Az élő állat jellegzetes tapogatókoszorúja a fejtájék két oldalnyúlványán található, ezek között kúp alakú csőfedő helyezkedik el.

Ha a féreg visszahúzódik a csőbe, ez a fedő elzárja a cső nyílását. Nyeregképzők osztálya Classis Clitellata 4 Többnyire egynemű szelvényezettséggel rendelkező gyűrűsférgek. Névadó jellegzetességük a szaporodás idején fejlődő nyereg, ez egyes fajoknál többé-kevésbé fejletten egész életük folyamán megtalálható Kevéssertéjűek alosztálya Subclassis Oligochaeta Megnyúlt, hengeres gyurusfergek nevei van.

Nagyságuk a mm-es és a 3 gyurusfergek nevei között változik. Szelvényezettségük többnyire egynemű, szelvényszámuk 7 és között változik. Csonklábakkal nem rendelkeznek, s az érzékszerveik sem különösen fejlettek. Aránylag kis számú sertéik a bőrizomtömlőbe vannak beágyazva. Váltivarúak és hímnősek egyaránt vannak közöttük. A fajok többsége talajevő, de vannak közöttük ragadozók is. Többségükben szárazföldiek és édesvíziek, igen csekély a tengeriek száma.

A fajok száma meghaladja a t. Giliszták családja Familia Lumbricidae Egy vagy két pár heréjük van és egy vagy két pár petefészkük. A hím ivarnyílások messze a hereszelvények mögött találhatók. Többnyire 4 pár sertéjük van egy szelvényen. Általában szárazföldiek, de vannak közöttük édesvíziek is. Legnagyobb fajuk az ausztrál Megascolides australis óriásgilisztaméter hosszú és 3 cm vastag. A kevéssertéjűek többsége kb faj ebbe a rendbe tartozik.

Lumbricus terrestris közönséges földigiliszta Hosszúsága cm között változik, a szelvényeinek száma Hengerded testének elülső része vastagabb, hátulsó része valamivel vékonyabb és hát-hasi irányban gyengén lapított. Elülső vége fokozatosan kihegyesedő, gyurusfergek nevei vége lekerekített. A hátoldal domborúbb és sötétebb ibolyás-barna színű, a hasoldal laposabb és világosabb színű. Az ivarérett példányok jellemző képződménye a nyereg clitellummely a szelvények megduzzadt háti- és oldalrészeiből jön létre, a test többi részétől eltérő szürkés színe van.

A szájnyílás a metastomium elülső és gyurusfergek nevei oldalán nyílik, felülről befedi a fejlebeny prostomium. A test végén található gyurusfergek nevei csúcsi helyzetű végbélnyílás.

belfergesseg gyogyszer platyhelminthes diagram

A hasítékszerű hím ivarnyílások a A kicsi és nehezen látható női ivarnyílások gyurusfergek nevei A és szelvények határán latero-ventrálisan nyílnak a szabadba az ondótartályok. A hím ivarnyílások és a nyereg között két hosszanti barázda, az ún.

A nyereg hasoldalán két hosszanti mirigyes megvastagodás, a serdülési dudor figyelhető meg. Minden szelvényen, a három első és az utolsó kivételével, latero-ventrálisan egy-egy pár kiválasztónyílás van. A bőrizomtömlőbe beágyazva szelvényenként 4 pár serte található, két pár latero-ventrálisan és két pár latero-dorzálisan.