Platyhelminthes planaria érzékszervek, A laposférgek legfontosabb jelei
Eszköztár: Kétoldali platyhelminthes planaria érzékszervek egy laposféreg testén Az állatvilágtörzsfejlődésében sok újdonsággal szolgált a laposférgek megjelenése. Testükre a többi, magasabb rendű állathoz hasonlóan, kétoldali szimmetria jellemző. Ez azt jelenti, hogy a test csak egyetlen, a hossztengelyén átfektetett síkra szimmetrikus, vagyis a jobb és a bal oldali testfelük egymás tükörképei.
Elkülönül a háti és a hasi oldal, valamint a feji és a farki vég.
A kétoldali szimmetria számos előnnyel és következménnyel jár. Az állat a feji vége irányában mozog, ezért a környezet új ingerei ott érik a szervezetet. Az platyhelminthes planaria érzékszervek feji végen található az érzékszervek többsége, ezek fogják fel a külső ingereket. A laposférgekfején például egyszerű fényérzékelő szerv és szaglószerv is van. A kívülről érkező hatásokat feldolgozó idegsejtek is a fejtájékon tömörülnek. A laposférgekrediffúz légzés jellemző, tehát az oxigén felvétele és a szén-dioxid leadása a testfalon keresztül történik.
Laposférgek idegrendszere és érzékszervei Laposféreg idegrendszere Az idegsejtek a test feji végéncsoportosulnak, két agydúcot alkotva.
Laposférgek
Az idegrendszer tehát már nem hálózatos, hanem központosult. Az platyhelminthes planaria érzékszervek típusú idegrendszert, amelyben az idegsejtekdúcokbacsoportosulnak, dúcidegrendszernek nevezzük. A dúcok képezik a központi idegrendszert, a belőlük eredő idegsejtnyúlványok pedig a környéki idegrendszert. A központosult idegrendszer sokkal hatékonyabb szabályozást tesz lehetővé, mint a hálózatos.
A fejen platyhelminthes planaria érzékszervek egyszerű fényérzékelő szerv és szaglószerv is van.
Összefoglalás Az érzékszervek a környezettel való kapcsolattartást segítik, hiszen a környezetből érkező ingerek érzékelését teszik lehetővé. Lényegi részük mindig egy érzékhám, egy olyan hámréteg, amelyben érzék- vagy receptorsejtek, és többnyire támasztó funkciójú sejtek is vannak. Az érzékszervek, és így a receptorsejtek is egy ún. A szagló és ízlelő szervek kemoreceptor, a szemek fotoreceptor, az egyensúlyérző és hallószervek pedig mechanoreceptor sejteket tartalmaznak.
Laposférgek kültakarója és mozgása Örvényféreg A laposférgekbőrizomtömlővel mozognak. A bőrizomtömlőt a kültakaróval összefüggő simaizomrétegek alkotják.
Összehúzódásuk a test nagy részére kiterjedő, lassú mozgást eredményez. Ha platyhelminthes planaria érzékszervek keresztirányú izomzat húzódik össze, akkor a testelvékonyodik és megnyúlik. Ha az állat egyik oldalán a hosszirányú izmokösszehúzódnak, akkor ott megrövidül a test.
Ez azt eredményezi, hogy az állat az összehúzódott oldala irányában meggörbül. Laposférgek táplálkozása Tápcsatornájuk két részre, elő- és középbélre tagolódik. Az előbél segítségével fölvett táplálék a középbélbe kerül. A középbél mirigysejtjeiemésztőnedveket termelnek és juttatnak a bélbe. Más sejtek az előemésztett táplálékotendocitózissal felveszik és sejten belül megemésztik. Ezeknél platyhelminthes planaria érzékszervek állatoknál a sejten kívüli emésztés már lényegesebb szerepet játszik, mint a csalánozóknál.
A középbél gazdagon elágazik, ez platyhelminthes planaria érzékszervek, hogy a tápanyagok a test minden részébe kerekférgek taxonómiája. A táplálékemészthetetlen anyagait az állat a szájnyílásán keresztül távolítja el.
A laposférgek nagy része ragadozó, ilyenek például az örvényférgek. Számos élősködő fajt is ismerünk. Ezek közé tartoznak az emberközépbelében megtelepedő galandférgek. Laposférgek kiválasztása A szervezet számára fölösleges bomlástermékek a sejtek közötti folyadéktérbe kerülnek.
A kiválasztószerv a test két oldalán elhelyezkedő, elágazó csőrendszer, amely számos nyíláson keresztül a kültakaró felületére torkollik. A testfolyadékból a kiválasztandó anyagok a csöveküregeibe kerülnek, majd onnan a test felületére jutnak. Az ilyen típusú kiválasztószervetelővesécskének nevezzük.
Laposféreg kiválasztószerve Örvényférgek osztálya Örvényféreg A laposférgek törzsének két legismertebb osztálya az örvényférgek és a galandférgek. Ha valamelyik élővizünk partján megfordítunk egy vízben álló követ, alsó felszínén gyakran találhatunk néhány — de olykor több tucat — pár milliméteres, lapos, fényes felületű kis állatot. Ezek a laposférgek törzsébe tartozó örvényférgek.
Ha türelmesen várunk, megfigyelhetjük mozgásukat: mindig testük egyik vége irányában kúsznak a felszínen.
Bemutatás "laposférgek". Fokozat ciliáris férgek ciliáris férgek bemutatása
Ha az állatot hátára fordítjuk, láthatjuk, hogy hasoldala világos színű. Mindez a kétoldali szimmetria megnyilvánulása.
Az örvényférgek osztálya onnan kapta a nevét, hogy a platyhelminthes planaria érzékszervek, s ennek működése a vízbenörvénylést kelt. A csillózat segítségével az állat lassú mozgásra képes a szilárd felszínen.
Az örvényférgekragadozó állatok. Galandférgek osztálya Galandféreg teste és a fej mikroszkópos képe A laposférgek törzsének két legismertebb osztálya az örvényférgek és a galandférgek.
Platyhelminthes planaria érzékszervek galandférgekélősködő állatok. Egyes emlősök, például az emberközépbelében élnek, és a már megemésztett tápanyagokattestfelületükön át veszik föl, saját emésztőszerveik nincsenek.
Fejükkel kapaszkodnak meg a bél falában, ezért nem sodródnak tovább a béltartalommal. Testük több méter hosszú is lehet.
Rendkívül sok petét termelnek, melyek a széklettel ürülnek. A petéketháziállatok pl. A borsókás húsemésztésekor a lárvák a bélbengalandféreggé alakulnak át.
